Vissza

Nemzetközi domain név ellenőrzése

A huszonegyedik században az internethasználat az élet minden területére begyűrűzött. Manapság már a pénzügyeket, a karácsonyi, vagy akár a bevásárlásokat, vagy épp a külföldi beszerzéseket is online végzik az emberek. Nem csoda, hogy a vállalatok is egyre nagyobb szükségét érzik annak, hogy megjelenjenek a virtuális térben, hiszen az interneten keresztül jóval több fogyasztóhoz juthatnak el termékeik, szolgáltatásaik. Az online részvételhez a legmegfelelőbb megoldás egy egyedi, minden igényt kielégítő weboldal létrehozása. Persze ahhoz, hogy valaki egy honlapot üzemeltessen, első lépésként szüksége van egy domain névre, ami konkrétan maga a webcím. Ez az azonosító egyedi, és adott honlaphoz köthető. Annak érdekében pedig, hogy valaki rendelkezzen domain névvel, csupán regisztráltatnia kell egyet (melynek zavartalan működését a fenntartási díj kiegyenlítése, illetve a DNS-szolgáltatás szavatolja). Persze egyedi domain létrehozása nem olyan egyszerű feladat, mint ahogy elsőre tűnik, hiszen az azonosítónak nemcsak, hogy számos kritériumnak kell megfelelnie, az is fontos, hogy szabadon regisztráltatható legyen, vagyis, hogy ne legyen más által használatban. Mivel azonban napjainkban már rengeteg webcím van forgalomban, nehéz olyan szabad azonosítót találni, mely megfelel minden követelménynek. Főleg, ha régi domain végződéssel kívánja a leendő felhasználó a honlapját működtetni (például magyar weboldalak esetén .hu végződéssel), hiszen ezek képviselik a legnagyobb részt a domain világában. Más a felállás, ha a potenciális domain tulajdonos egyéb, például nemzetközi kiterjesztést kíván alkalmazni, hiszen ezen a fronton jóval nagyobb a mozgástér az azonosítóválasztáshoz. Ilyen ismert végződések például a .net, .org, .com, .info, stb. Regisztrációjuk, delegálásuk sem tér el nagyban a hazai végződésekétől, és a foglaltságtesztelésük sem jelent különösebb kihívást ezen végződések választása esetén. Vagyis ugyanazon metódussal kell egy nemzetközi, mint egy hazai végződésű weblapot létrehozni és üzemeltetni. Például - a fent már említettek alapján- a nemzetközi domain név ellenőrzése ugyanolyan elven működik, mint a magyar végződéssel rendelkező társaiknál. Azaz a kreált domaint a regisztrátor, vagy a nyilvántartó oldalán található tesztmezőbe kell gépelni, majd futtatást kezdeményezni, és várni az eredményre (ami egyébként egy-két másodpercet vesz csupán igénybe). Van, hogy humán ellenőrző mezőt is ki kell tölteni mind a magyar, mind a nemzetközi domain név ellenőrzés esetén, ami annyit tesz, hogy a „nem vagyok robot” melletti rublikába kattintással nyilatkozik a használó arról, hogy ember végzi a tesztelést, emellett pedig – ugyanebből az okból - egy random karaktersort is le kell másolnia az adott mezőbe. Csak akkor kezdődik meg a kívánt domain ellenőrzés, ha maradéktalanul és hibátlanul történik ez utóbbi folyamat elvégzése.

Csupán a regisztrátorok és a nyilvántartó képes hiteles adatokkal szolgálni adott domainről, ezért, aki pontos, valós információt szeretne a bejegyeztetni kívánt webcímről, minden esetben csak a domain nyilvántartó, vagy az általa felhatalmazott szolgáltató rendszert alkalmazza mind a magyar, mind a nemzetközi domain név ellenőrzés elvégzéséhez. Persze van, hogy ezek a szolgáltatók is téves adatot jelenítenek meg egy-egy azonosítóról, ami az adatállomány elmaradt frissítésének, vagy a két adatbázis egyéb okból felmerülő differenciájának köszönhető. Mivel azonban ez nem számít gyakori hibának, a felhasználó eltekinthet attól a feltételezéstől, hogy hamis, nem naprakész információ kerül a birtokába a nyilvántartó, vagy az általa választott regisztrátor által közölt adatok hiteltelensége miatt.

Vannak regisztrátorok, melyeknél a domain begépelésével egyidőben kell megadni a kívánt végződést, de olyan is akad, mely csupán az áhított webcímet várja a tesztmezőbe. Míg az előbbinél azonnal látható, ha az adott végződéssel regisztrálni kívánt domain foglalt, vagy szabad (ha az azonosító használatban van a megjelölt végződéssel, akkor természetesen alatta felsorolásra kerülnek az adott domainhez szabadon felhasználható, igénybe vehető végződések), addig az utóbbinál felsorolásra kerül a begépelt azonosító összes szabad végződése. Tulajdonképpen mindkét esetben ugyanarra az eredményre jut a használó: megtudja, hogy használatba veheti e a kívánt domain nevet. Persze mind a magyar, mind a nemzetközi domain név ellenőrzést megelőzi egy komoly brainstorming arra vonatkozóan, hogy melyek azok a webcímek, melyek alkalmasak lehetnek adott honlap azonosításához. Az optimális internetes azonosító utal valamelyest az általa elérhető honlap tulajdonosának, és/vagy tevékenységének a nevére, vagyis a megfelelő domain névről asszociálhatnak a látogatók adott vállalat/magánszemély, esetleg szervezet által végzett szolgáltatás-, és/vagy kínált termékpalettájára, sőt, sok esetben adott webcím a végzett tevékenységek földrajzi területét is sugallhatja. Ez utóbbira a domain végződések is kiválóan alkalmasak lehetnek, hiszen a vállalat/magánszemély, vagy szervezet célközönségére utalhatnak a különféle hazai-, regionális-, nemzetközi végződések. Egy .hu honlap például több, mint valószínű, hogy magyarországi látogatókat céloz meg, míg egy .com végződés széleskörű, világszintű tevékenységet mutat. Így az a magánszemély/vállalat/szervezet, mely nemzetközi piacokat céloz meg, ne válasszon magyarországi végződést, hanem válogasson a világszerte ismert végződések közül, ugyanis a külföldi – a célközönséghez tartozó – látogatók ezáltal könnyebben megtalálják adott domain tulajdonost/használót. Persze ennél a témánál azt is fontos megjegyezni, hogy érdemes olyan végződéseket preferálni, melyek mindenki számára ismertek, és régebb óta vannak a használatban.

Természetesen használhatók a kevésbé népszerű végződések is, - hiszen lehet, hogy jobban passzolnak, hangzatosabbak az adott domainhez – de azok jóval nagyobb háttérmunkát, erősebb marketinget kívánnak annak érdekében, hogy az internetes azonosító (a nem közismert végződésével) a „nagyközönség” előtt is megismertetésre kerüljön. Legfőképp a népszerűtlenebb nemzetközi végződésekkel kell vigyázni, hiszen lehet, hogy azok olyannyira ismeretlenek a látogatók számára, hogy nem is mernek rákattintani (ha például kétségük támad a honlap tisztaságát illetően). Persze sokakat nem a végződés ismertsége, jóval inkább annak ára érdekel (és eszerint is választ a domainjéhez végződést). Mind a magyar, mind a nemzetközi domain név ellenőrzés elvégzése után, mikor a rendszertesztelés eredménye már látható: vagyis amikor már megtekinthetők az adott domain elérhető végződései, a felsorolás mellett a különböző végződésekhez kapcsolódó árak is szerepeltetésre kerülnek. Ezzel kapcsolatban összességében elmondható, hogy a régi végződések drágábbak, mint az újabb, kevésbé ismert társaik, vagyis a népszerű domain végződések többe kerülnek, éppen amiatt, hogy a látogatók – mivel sok esetben egyáltalán nem ismerik adott honlap végződését – a legtöbbször az általuk leginkább ismert .com végződéssel keresik a webcímet, effektíve az általuk legnépszerűbbnek ítélt végződés mellett teszik le a voksukat.

Ha már a .com végződésnél tartunk, azt is tudni kell a domain választásnál, hogy milyen szintaktikai követelményeknek kell megfelelnie egy internetes azonosítónak ahhoz, hogy ne jelezzen alaki hibát a rendszer a nemzetközi domain név ellenőrzés folyamán. (Hiszen nem csak az jelent problémát, ha foglalt adott név, az is gond, ha sem felépítésileg, sem jogilag nem elégíti ki a vele szemben felállított kritériumokat.) Elsősorban fontos a domain hossza. A regisztrációs szabályzat szerint kettő és negyven karakter hosszúságú lehet a kreált internetes azonosító, azonban öt és tíz karakterszám között a legoptimálisabb megadni a domaint. Az is lényeges, hogy milyen karakterek szerepelnek a webcímben. A szabályzat meghatározza, hogy a latin abc ékezet nélküli karaktereit (a-z), a magyar abc ékezetes betűit (á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű), a numerikus karaktereket (0-9) és a kötőjelet (-) lehet szerepeltetni a domain névben. Természetesen ezzel kapcsolatban vannak még feltételek, úgymint: az azonosító első és utolsó karaktere kizárólag betű, vagy szám lehet, két kötőjel pedig nem állhat egymás mellett közvetlenül a néven belül. Mindezek mellett – ahogy fent már szerepeltetésre került- lehetséges numerikus karakter elhelyezése az első karakterhelyen, azonban az egyáltalán nem ajánlatos (az RFC1035 internet-dokumentum szerint), hiszen problémát okozhat a név zavartalan használatában. /A szolgáltatók nem is vállalnak felelősséget ezek alkalmazásáért a domain használhatóságát és az ilyen azonosítók applikálásából eredő károkat tekintve/. A numerikus kezdetű domainek mellett az ékezetes domainok is hagynak némi kívánnivalót maguk után, hiszen annak ellenére, hogy „karrierjük” a használhatóságuk éve, 2004. óta ível felfelé, alkalmazásuk az online levelezésekkor problémás lehet, illetve a régi böngészőkkel rendelkező felhasználóknak – amennyiben ilyen típusú nevet szeretnének – egy kiegészítő programot is telepíteniük kell a gördülékeny használathoz. Szóval, az előzőek fényében alaposan érdemes megfontolni egy ékezetes domain regisztrációját, és ha mód van rá, inkább az ékezet nélküli verzió kibővítéseként javasolt az alkalmazásuk. Emellett azonban semmivel sem különbözik regisztrálásuk vagy áruk az ékezet nélküli nevekétől.

A szintaktikai problémák mellett a jogi hibák is jobb, ha mellőzésre kerülnek, hiszen bármilyen jogsértő magatartás esetén (legyen az a domain név választásából, vagy a használatából eredő kellemetlenség), komoly szankciók várhatók. Bár az alaki követelmények megszegése mind a magyar, mind a nemzetközi domain név ellenőrzés során azonnal kiderülnek (és szintaktikai hibaüzenettel jelzik azt a tesztet használó felé), a jogi problémák a legtöbb esetben csak később, a webcím használata közben látnak napvilágot. Persze ilyenkor azonnali jogkövetkezményekkel számolhat a domain tulajdonos, például szüneteltetik, vagy megszűntetik az internetes azonosító használatát. Ennek elkerülése érdekében mind a domain megválasztásánál, mind annak üzemeltetésénél a legnagyobb gondossággal kell eljárni (például a név kiválasztásakor le kell ellenőrizni, hogy nincs e olyan cég, magánszemély vagy szervezet, akinek az áhított domain használatával jogsérelem okozható).

Persze, ha megszületett a döntés adott internetes azonosító kiválasztásáról, akkor nincs más hátra, mint elvégezni – az elképzeléstől függően – vagy a magyar, vagy a nemzetközi domain név ellenőrzést. Ha a rendszer szabad utat ad a kívánt webcím foglalhatóságát illetően, akkor célszerű azonnal – egy másik felhasználó ugyanazon névre irányuló bejegyeztetését megelőzve – elkezdeni annak regisztrációját hiszen, sajnálatos úgy elveszteni egy nehezen kreált domain nevet, hogy annak megvásárlása csak karnyújtásnyira volt. Amennyiben a rendszer foglalt állapotot jelez a tesztelésnél, három lehetőség közül választhat a leendő domaintulajdonos. Egyrészt dönthet úgy, hogy teljesen más internetes azonosítót választ magának, de akár azt is megteheti, hogy addig toldja különböző karakterekkel, illetve kifejezésekkel a választott domainját, míg nem talál egy szabad webcímet (ezzel azonban lehet, hogy épp azt a hatást éri el a potenciális domainhasználó, hogy túl bonyolulttá és megjegyezhetetlenné válik majd az azonosítója). Harmadik megoldás, hogy jelzi megvételi szándékát adott domain névre. Ez rendkívül körülményes és kényes feladat, csak annak ajánlott ez a tortúra, aki semmiképp sem tud lemondani eredeti elképzeléséről. A már használatban lévő domainek ugyanis – főleg, ha már felfutottak – nem képezik alku tárgyát. Persze az is előfordulhat, hogy éppen a megfelelő időben történik meg a vételi szándék jelzése, például, ha a domain használója már gondolkodott, vagy gondolkodik annak eladásán.

Természetesen akármelyik variációt választja is a leendő domaintulajdonos, a végén mindenképpen saját webcímmel fog gazdagodni. Ehhez persze az kell, hogy minden esetben elvégezze – a választása szerint – a magyar, vagy a nemzetközi domain név ellenőrzést, majd annak pozitív jelzése után elindítsa a domain regisztrációt, melyet akár online is megtehet. Ez azért lényeges, mert így nem kell papíralapon dokumentumokat küldeni a regisztrátorhoz, ami jelentősen lerövidíti a bejegyzési folyamatot, sőt, online ügyintés esetén az egész regisztráció jóval egyértelműbb és áttekinthetőbb.

Érdemes átnézni a regisztrátorok ajánlatait, hiszen sokszor a domain név mellé ingyen tárhely, vagy szerverszolgáltatás is jár. Emellett pedig az is megoldható, hogy egy adott honlaphoz eltérő internetes azonosítók is tartozzanak (ami azért jó megoldás, mert így a minimális különbségű domainek ugyanazon weblapra mutatnak, nagyobb látogatottságot hozva ezzel az oldalnak).

Ide kattintva ellenőrizheti nemzetközi domain-ek foglaltságát is.