Vissza

Hogyan válassszak domain nevet?

A negyedik ipari forradalom idején kicsúcsosodó digitalizáció, és kommunikáció megköveteli, hogy minden gazdasági egység (amelyik lépést akar tartani a változásokkal) képviseltesse magát az online világban. Ez szinte alapfeltétel a piacon, aki nem rendelkezik minimum egy honlappal, az nem tudja felvenni a versenyt a konkurenciával, és nem tud érvényesülni a mai rohanó világban. Manapság már teljesen természetes, sőt, elvárt, hogy egy vállalat rendelkezzen internetes elérhetőséggel, weblappal, és az szinte abszurd és ésszerűtlen, hogy ne jelenjen meg az online térben. Ez persze nem bonyolult feladat (a legkisebb cégek is képesek egy weboldal létrehozására), mindössze egy tárhely és egy domain név szükséges hozzá. A tárhely az a lemezterület, melyre a konkrét honlap feltölthető, a domain név pedig az az egyedi internetes azonosító, mely a honlap identifikálásáért felelős. Tulajdonképpen ez az a webcím, melyet a böngésző felső sorába kell gépelni ahhoz, hogy adott honlap megjelenjen (ez persze csak akkor hoz eredményt, ha hibátlanul történik az internetes azonosító betáplálása, ellenkező esetben nem lesz sikeres a honlap megtalálása, csupán akkor, ha keresőmotort hívunk segítségül). Ez utóbbi sajátos formátummal rendelkezik, www-vel kezdődik (mely world wide web, vagyis világháló jelentéssel bír), egy kitalált karakterhalmazzal folytatódik, majd egy bekategorizálható végződéssel fejeződik be (mely kettő, három, vagy akár négy betű is lehet). A végződés a legtöbb esetben az adott országot (a vállalat telephelyének, vagy tevékenységének földrajzi helyét) jelöli, de utalhat a végzett tevékenységre, szekcióra is. Azaz lehet .com, vagyis commercial, azaz kereskedelmi, .eu, vagyis Európai Unió, azaz közösségi jelentése is. (Persze ezek mellett még számos más végződés is használható) A .eu végződésű (ahogy a többi végződésnél is jellemző) domain név választás a first come, first served koncepciója szerint működik, vagyis aki elsőként regisztráltatja az adott webcímet, azé a használat joga. A domain végződés kiosztásának felelőse egy nemzetközi intézmény, az ICANN, ami nemcsak az új végződések kiadásáról, hanem a régiek bevonásáról is határoz.

A már említett – a www előtag és a végződés között lévő – karakterhalmaz egyedileg választható, természetesen a jogi és a domain szabályzatban lévő feltételek betartása mellett. Ezek alapján a kiválasztott webcímnek mind szintaktikailag, mind jogilag meg kell felelnie a követelményeknek. Az alaki kritériumok szerint kettő és negyven karakter hosszú lehet egy domain név, de a legjobb, ha az öt és a tíz közötti a karakterszám. 2004-től ékezetes is lehet az internetes azonosító, vagyis a domain név választásnál nemcsak a latin abc ékezet nélküli betűit (a-z-ig), hanem a magyar abc ékezetes (á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű) betűit is lehet alkalmazni a webcímkreálásnál. Ezen felül numerikus karaktereket (0-9-ig) és kötőjelet is tartalmazhatnak a domain nevek. A kötőjelek alkalmazásakor kitétel, hogy ilyen karakterből egymást követően kettő darab nem állhat, illetve a név első és utolsó helyen sem lehet szerepeltetni kötőjeleket. Vagyis a domain név első és utolsó karaktere kizárólag szám vagy betű lehet, egyéb karakter nem. A számmal kezdődő internetes azonosító választásától azonban érdemes óvakodni (ahogy azt az RFC1035 számú internet-dokumentum tartalmazza), hiszen sokszor zavart okozhatnak a rendszerben, például van, hogy emiatt nem talál rá az adott oldalra a böngésző, vagyis látogatók veszthetők a numerikus karakter kezdetű domainek használatával. A numerikus kezdet által okozott károkat természetesen – éppen a felhasználók erre irányuló figyelmeztetése miatt – nem vállalják magukra a szolgáltatók, azt áthárítják a domain tulajdonosokra/használókra.

A jogi feltételek betartása természetesen sokkal bonyolultabb a domain név választás során, mint az alaki követelményeké, mert nemcsak a szabályzatot kell ismerni a megfelelő webcím kiválasztásához, hanem mind a cégjegyzéket, mint a védjegy adatbázist le kell ellenőrizni, hiszen a felhasználónak a lehető legnagyobb alapossággal kell eljárnia a domain név, illetve annak igénylése és alkalmazása vonatkozásában, úgy, hogy más személy, illetve szervezet személyiséghez-, szellemi tulajdonhoz-, illetve névkizárólagossághoz kapcsolódó jogát, valamint kegyeleti jogát semmiképp ne sértse. Ezek mellett elvárható az igénylőtől, hogy megbotránkoztató, megfélemlítő, jogellenes, valamint megtévesztő webcímet ne alkalmazzon. Az is fontos, hogy a domain név választás során adott közdomain alatt regisztrált, és webszerveren publikált védett internetes azonosítók ne kerüljenek használatra. Ha pedig a leendő domain tulajdonos .hu közdomain alá jegyeztetné be az áhított webcímet, ismernie kell az erre vonatkozó szabályokat. Például, tudnia kell, hogy csak és kizárólag a helyi önkormányzatnak van jogosultsága adott település nevével azonos internetes azonosítót kreálásához, illetve csak és kizárólag az adott ország hivatalos szervének van jogosultsága az országnévvel megegyező webcím használatára.  

A domain nevek egyediek, emiatt áraik is eltérőek, költségek szempontjából tehát korántsem mindegy, milyen webcímet választ valaki. Lényeges például, hogy adott név milyen felépítésű, milyen végződéssel bír, stb. Persze a domaineket megvásárolni nem, csak bérelni lehet, így nem vételi árakról, hanem használati díjakról beszélhetünk esetükben. Ezt a költséget a domain regisztrátornak kell fizetni esedékességkor (ami lehet éves, kétéves periódus is szerződéstől függően) annak érdekében, hogy adott webcím megszakítás nélkül, zavartalanul a tulajdonosa/használója alkalmazásában maradhasson. Persze a díjfizetés esedékességéről minden esetben előre tájékoztat a rendszer, így nem fenyegeti az a veszély a domain tulajdonosát/használóját, hogy feledékenységéből adódó díjfizetéselmaradás miatt váljon használhatatlanná a webcíme.

A www és a végződés között lévő karakterhalmaz a domainnév első része, amivel lehetőség nyílik alcsoportok kreálására is, amik egyébként a webcím alkönyvtárai (melyekhez egyszerűen bejegyezhető nevet lehet kapcsolni). Az aldomaint egyrészt akkor lehet felhasználni, ha a webcím használója több profilt szeretne külön-külön szerepeltetni, illetve, ha a termékeit és/vagy szolgáltatásait elkülönülten szeretné bemutatni.

Persze lehetséges több domain nevet is bérelni – ha a végzett tevékenységre hatalmas a kereslet- annak érdekében, hogy a konkurencia ne tudja elorozni a domainhez hasonló, versenyképes internetes azonosítókat, illetve, hogy minél több webcím mutasson adott honlapra. Az ugyanis nem célravezető, ha ugyanaz a tartalom kerül feltöltésre az eltérő domainek alá, hiszen a duplikált tartalmakat a keresők komolyan szankcionálják. A büntetés pedig széles skálán mozog, kezdve a hátrasorolástól egészen a teljes kizárásig. Tehát aki nem szeretne a keresőmotoroknál rossz rangsorhelyezést elérni esetleg kiesni az indexálásból, az jobban teszi, ha domain nevei alá megfelelő tartalmat közöl.

Ha a domain név választás megtörtént, és látszólag mind jogi, mind alaki szempontból is megfelel a kritériumoknak az áhított webcím, akkor nincs más hátra, mint a domain név ellenőrzés. Ez egy olyan teszt, mely azt vizsgálja, hogy a választott internetes azonosító regisztrálva van e már, azaz lehetséges e még annak bejegyeztetése. Ez az ellenőrzés mind a nyilvántartó, mind a regisztrátorok honlapján megtalálható, ingyenes, így bárki számára elérhető, és bármikor használható. Sőt, korlátlan próbálkozási lehetőséget kínál. Az ellenőrzés folyamata roppant egyszerű, csupán be kell gépelni a megfelelő mezőbe a kívánt domain nevet (a regisztrátortól függően, vagy végződéssel, vagy anélkül), majd el kell indítani a tesztert. Az eredmény pár másodpercen belül látható a képernyőn. Ha végződéssel kéri az ellenőrző a domain beírását, akkor azonnal látható, hogy a konkrét webcím szabad e (amennyiben nem, akkor felsorolásszerűen megtalálható a „foglalt domain” felirat alatt az eredetileg vizsgált aldomaint n összes használható végződése), ha pedig csak az aldomain kerül begépelésre, akkor a rendszer kijelzi annak összes elérhető végződését. Ha a regisztráltatni kívánt internetes azonosító zöld utat kap a teszten, a domain bejegyeztethető. Sőt, ajánlott a pozitív eredmény megjelenését követően azonnal megindítani a regisztrációt, hiszen nem garantált, hogy egy későbbi időpontban indított bejegyeztetési kérelem alkalmával is szabad állapotú lesz a kívánt webcím. A domain név választás tehát tulajdonképpen a regisztráció kezdetével ér véget, hiszen, ha az ellenőrzés során kiderül, hogy adott internetes azonosító foglalt, a tesztet addig kell elvégezni, míg nem lesz sikeres a domainválasztás. A webcím bejegyeztetése a domain név ellenőrzéséhez hasonlóan egyszerű feladat, csupán a regisztrációhoz szükséges dokumentumokat kell kitölteni, valamint a regisztrációs díjat kell kifizetni.

Ha azonban a domain név választás során kitalált webcím már használatban van, akkor három lehetőség közül választhat a leendő domain tulajdonos/használó. Egyrészt választhat egy másik, az eredetitől eltérő azonosítót (ami egyébként a legkönnyebb és leggyorsabb megoldás), másrészt választhat ugyanazon domain mellé egy szabad állapotú végződést (mely nem biztos, hogy olyan sikeres lesz, mint az eredetileg kitalált webcím), harmadrészt pedig megkísérelheti az áhítottúó domain megvásárlását. Ez utóbbi stresszes és időigényes, és borítékolhatóan drágább megoldás, mint egy új, a tervezettől eltérő domain kreálása. Már csak azért is, mert egy ismert, mondhatni „bejáratott” internetes azonosítóért többet kérhet a gazdája, mint egy újért a szolgáltatók. Persze minden használt domain annyiért kel el, amennyit fizetnek érte, de ha a megvásárolni kívánt webcím eredeti használója – nincs tisztában annak értékével – kérheti az adás-vétel előtt annak megbecsültetését is. Ez a folyamat egyedileg történik, és öt tényezőt vizsgálnak az értékelés elvégzéséhez. Az becslési szempontok közé tartozik a domain karakterszám, a nyelvi és hangtani helyesség, a jogi helyzet, a nemzetközi alkalmazhatóság, valamint az elgépelésre való érzékenység.

A világhálón van lehetőség ingyenes tárhelyszolgáltatókon keresztül tárhelyet és domain nevet is készíteni, ám nem érdemes ilyen helyeken igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, ugyanis egy saját domain név választás jóval előnyösebb. Már csak azért is, mert egy saját különálló, egyedi webcím nagyobb komolyságot és megbízhatóságot sugároz, könnyebben megjegyezhető, és magasabban is pozicionált a keresőmotorok által, mint ingyenes társaik. Ennek persze az is az oka, hogy a térítésmentes tárhelyek felső részében elhelyezkedő reklámfelület frame rendszerrel történő elérhetőségét a keresőmotorok köztudottan nem preferálják.

A domain név választás hosszú távú stratégiai lépés, érdemes tehát a szabályok betartása, és az magfelelő használat mellett voksolni a kiválasztott webcím regisztrációja és használata során. És éppen a hosszú táv miatt javasolt a lehető legjobb döntést hozni az internetes azonosító kreálásánál, ami nem csak az legegyedibb, legtesthezállóbb aldomain, hanem a legoptimálisabb végződés kiválasztását is jelenti. Aki nem tudja eldönteni például, hogy magyar, vagy nemzetközi, esetleg európai uniós webcímet válasszon e magának, annak tudnia kell, hogy a magyar vállalatok internetes oldalaival kapcsolatban a látogatók többnyire a .hu végződést valószínűsítik, vagyis ha .eu, vagy egyéb nemzetközi végződések valamelyikét preferálja a magyar cég (és a domain név választás során ilyen végződéssel vásárolja meg a kívánt webcímet), várhatóan kevesebb kattintásban lesz része, köszönhetően annak, hogy sokan félregépelik – éppen a .hu végződés feltételezése miatt – az internetes azonosítóját. Amennyiben viszont adott vállalat nemzetközi, európai piacokat is megcéloz, javasolt a .eu, vagy a .com ismert végződések valamelyikét alkalmaznia.

Ide kattintva ellenőrizheti is, hogy szabad -e , az ön kiválasztott domain neve.