Napjainkban minden a gyors és minden igényt kielégítő szükségletkiszolgálásról szól. Ilyen a domain név kereső is. A gyorséttermek, a hipermarketek gyorskasszái, a kényelmes, gyors online rendelések, a gyorsposta mind-mind azt mutatják, hogy az élet rendkívül nagy tempót diktál. A vállalatok is fel kell, hogy vegyék a versenyt – egymással és az – idővel, aminek a legkönnyebb módja az internetes térben való részvétel. Gondoljunk csak bele, mit tesz a fogyasztó, ha az áhított terméket és/vagy szolgáltatást gyorsan, erőfeszítés nélkül kívánja megvásárolni: elsőként megnyitja a böngészőjét, aminek a keresőmotorjába beírja a keresendő árut/szolgáltatást, majd az első három találat közül kiválasztja a neki legszimpatikusabbat, és attól rendeli meg a termékeket és/vagy szolgáltatásokat. Vagyis a nyertes cégnek – ahová a rendelésleadás történik – nem volt szüksége másra, mint egy tökéletes, keresőoptimalizált honlapra a sikerhez.
A honlaphoz pedig tárhely (ahová a honlap feltöltésre kerül), és domain név kell. Ez utóbbi egy egyedi internetes azonosító, kvázi egy webcím, melyet a látogatók a böngésző keresőmezőjébe írnak adott weboldal megtalálásához. Külalakját tekintve három részből áll, az első rész a www karakterekből áll, a második rész egy kitalált, frappáns név, mely jó esetben utal a használójának nevére és/vagy tevékenyégi körére, a harmadik rész pedig ez választott két, három, vagy négybetűs végződés (például .hu, .com, .org, .net, .info, stb).
Domain név kereső – Keressünk szabad neveket.
Persze a domain név kiválasztása korántsem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek első látásra tűnik, hiszen manapság rengeteg internetes azonosító van használatban, kvázi egyáltalán nem könnyű egyedi, testhezálló, ám mégis szabad nevet találni (már csak azért sem, mert az emberek hasonló gondolkodásmódja hasonló ebben a témában is). Ha pedig úgy tűnik, megvan a megfelelő webcím, csak egyetlen módon lehet megbizonyosodni arról, hogy adott domain foglalt e, mégpedig a domain név kereső használatával. Ez egy rendkívül egyszerű ellenőrző rendszer, nem is kell mást tenni az eredmény megtekintése érdekében, mint felkeresni a nyilvántartó, illetve a regisztrátorok honlapját, beírni a megfelelő mezőbe a keresett domaint, majd várni az állapotjelzés visszaigazolására.
Tulajdonképpen a rendszer úgy működik, hogy az ellenőrizni kívánt internetes azonosítót összeveti a rendelkezésre álló adatbázissal, ha egyezés van, foglalt állapotot jelez, ha nem talál azonosságot, akkor szabad jelzést ad. Kétféle domain név kereső használható (a választott regisztrátortól függően): egyiknél végződéssel, másiknál anélkül kell a webcím aldomainjét a keresőbe írni. Ha a rendszer kéri a végződést feltüntetését is, akkor az állapotjelzésnél a konkrétan keresett domain állapotjelzésére kerül sor (és ha adott végződéssel foglalt a domain, akkor a webcímet annak összes szabad végződésével felsorolja az eredmény alatt), ha azonban nem kell a végződést is az aldomain mögé írni, akkor nincs konkrét eredmény, ugyanis az összes regisztráltatható végződés megjelenik a képernyőn.
A domain név kereső elindítását természetesen sok feladat előzi meg, hiszen a megfelelő internetes azonosító megtalálása meglehetősen munka-, energia-, és időigényes (ami egyébként nem csak annak a rengeteg domainnek köszönhető, ami már a piacon van, hanem a konkrét ötlet – többnyire – hosszadalmas megszületésének is. Ugyanis egy kreatív, sajátos, testhezálló webcím megalkotásához idő, türelem és kitartás kell. A személyre szabottság például az egyik dolog azok közül, melyeket szem előtt kell tartani a domain kiválasztásánál, hiszen az egyediség és a különlegesség jóval több látogatót hoz, mint a keresőoptimalizálás-központú domaingyártás. Gyakran alkalmazzák például a domain tulajdonos/használó nevét, vagy profiljának megnevezését a webcímválasztáskor, hiszen ezzel egyértelmen beazonosítható egy-egy vállalat.
Sőt, egyre többször használatos az adott cég tevékenysége által behatárolt földrajzi régió, vagy terület szerepeltetése a domain névben (ami nemcsak a könnyű megjegyezhetőség miatt fontos, hanem SEO szempontból is előnyös, hiszen adott földrajzi helyen történő kereséskor a keresőmotorok előresorolják a vállalatot). A végzett tevékenység, és/vagy a telep helyének behatárolásához használhatók az arra utaló domain végződések is. Így például a magyar honlapok .hu, a nemzetközi piacokat megcélzó cégek pedig a .com, vagy egyéb külföldi végződéseket alkalmazzák. Persze a végződések nemcsak a helymeghatározáshoz használhatók, sugallhatnak a vállalati formára, illetve a tevékenység jellegére is. Ez alapján megkülönböztethető például a .com, mint kereskedelmi vállalat, a .info, mint információs cég, a .org, mint szervezeti honlap, stb. A domain név kereső alkalmazása így sokkal egyszerűbb, hiszen az ellenőrző használatakor annak használója csupán a végződés alapján egyértelműen be tudja határolni, hogy jellegű végződésre kíváncsi, illetve milyen webcím lenne alkalmas számára.
Azonban a legnagyobb energia-és időbefektetés mellett is előfordulhat, hogy a nehezen megkreált, ám frappánsnak és testhezállónak ítélt internetes azonosító nem jegyezhető be, hiszen a domain név kereső tilos jelzést ad annak regisztrálhatóságára. Ez azonban nem minden esetben jelenti azt, hogy a választott domain már használatban van, jelezheti azt is, hogy az adott webcím valamilyen oknál fogva nem helyes, ami előfordulhat alaki, vagy jogi probléma esetén is. A domain név kereső természetes konkrétan közli, hogy milyen jellegű hiba miatt nem jegyezhető be az azonosító, ugyanis a rendszer egyértelműen a leendő domaintulajdonos tudtára adja, mi a kívánt webcím hibája.
Az alaki, vagy szintaktikai probléma azt jelenti, hogy hogy az internetes azonosító hibásan került felépítésre. Ennek kivédésére még a név megkreálása és a domain név keresővel való ellenőriztetése előtt ajánlott a domain regisztrációs szabályzatot átolvasni, és az abban foglaltak szerint webcímet választani, ugyanis komoly követelményrendszernek kell megfelelnie a bejegyeztetendő azonosítónak. Például fontos, hogy a domain név minimum kettő, maximum negyven karaktert tartalmazhat (a legmegfelelőbb azonban az öt és a tíz karakter között felépített webcím). Ezen felül lényeges, hogy milyen karakterekből is áll az azonosító. A latin ékezet nélküli betűkön, a magyar ékezetes betűkön, a 0-9-ig terjedő számokon és a kötőjelen kívül ugyanis nem szerepelhet más karakter a névben. Persze az sem mindegy, hogy melyik alkalmazható karakter melyik karakterhelyen szerepel.
Az első és utolsó helyen ugyanis csak és kizárólag betű, vagy szám állhat, illetve két kötőjel egymást követően nem szerepelhet a webcímen belül. Bár a fenti szabályok alapján számmal is kezdődhet azonosító, azt az RFC1035 nevű internetes dokumentum nem tanácsolja, ugyanis előfordulhat, hogy a numerikus karakterrel kezdődő domain nevek nem megfelelően működnek, például van, hogy nem találja őket a böngésző, ami komoly probléma egy vállalat esetében (hiszen nem találnak a honlapjára a látogatók, ami akár bevételkiesést is jelenthet a cégnek). Az ebből eredő károkért – az internet dokumentumban szereplő felhívás miatt – csak és kizárólag adott webcím tulajdonosa/használója felel, azokat másra át nem háríthatja.
A már említettek szerint az alaki hibák mellett a jogi problémák sem elfogadottak az internetes azonosítók esetében, és annak ellenére, hogy előfordulhat, hogy egy jogsértő domain zöld utat kap a bejegyzéshez, még nem biztos, hogy az következmények és szankciók nélkül hosszútávon használható is. Amennyiben ugyanis fény derül az internetes azonosító ilyen jellegű hibájára, a nyilvántartó felfüggesztheti, de akár be is szüntetheti annak működését. Ezen büntetések egy vállalat számára nagyon nagy súllyal bírnak, hiszen a domain elérhetetlenségét eredményezik, ami – ahogy az numerikus kezdetű webcímek esetén is – nemcsak, hogy kattintásoktól, de a honlap használatából adódó forgalomtól is megfosztja az adott céget.
Ahogy a szintaktikai feltételek, úgy a jogi követelmények is szerepelnek a domain regisztrációs szabályzatban, így még a domain kiötlése és a domain név ellenőrző használata előtt javasolt annak átböngészése. Az így szerzett ismeretek birtokában biztosan képes lesz a leendő névhasználó a legnagyobb gondossággal választani megfelelő internetes azonosítót magának.
A kritériumok szerint például tilos olyan domaint beregisztráltatni, mely személyiségi jogokat, kegyeleti jogokat, névkizárólagossági jogokat, esetleg szellemi tulajdoni jogokat sért, továbbá olyan webcím sem jegyeztethető be, mely megbotránkoztatást, félelmet kelt, esetleg megtévesztő, vagy jogellenes. Mindezek mellett az az azonosító sem alkalmazható, mely adott közdomain alatt bejegyzett, esetleg védett csoportba tartozik (ami egyébként a webszervernél ellenőrizhető le). Összességében elmondható, hogy a webcím kérvényezőtől elvárható, hogy a domain név kiválasztása, illetőleg a domain név kereső használata előtt leellenőrizze a beregisztráltatni kívánt azonosító használhatóságát a cégjegyzék és védjegy adatbázis áttanulmányozásával.
Ha pedig sem alaki, sem jogi hiba nincs adott webcím kapcsán, a domain név kereső használatakor mégis megállítja a domaint a rendszer, akkor egyértelmű, hogy a keresett internetes azonosító már használatban van, melyet ’foglalt domain’ jelzéssel el is lát az ellenőrző. Ebben az esetben három dolgot tehet a leendő webcímtulajdonos. Elsőként választhat egy másik azonosítót. Az a verzió is lehetséges, hogy nem egy, a foglalttól teljesen eltérő név kerül kitalálásra, hanem egy ahhoz hasonló, illetve pár karakterrel toldott változata. Ez utóbbi esetben is törekedni kell az egyszerűségre és a könnyű megjegyezhetőségre (annak érdekében, hogy a látogatók egyszerűen találjanak az oldalra), hiszen gyakori probléma, hogy a használók olyannyira nem tudnak elvonatkoztatni az eredeti ötlettől – mivel mindenáron azt akarják bejegyeztetni – hogy abba a hibába esnek, hogy túlságosan teletűzdelik azt további karakterekkel a regisztráltathatóság érdekében. A második lehetőség – ha a domain név kereső foglaltnak jelzi a kiszemelt webcímet – hogy az eredetileg felhasználni kívánt végződés helyett egy másikkal kerül bejegyeztetésre az azonosító.
Ez kiváló megoldás azoknak, akik nem akarnak új webcímet kitalálni, viszont lehetséges, hogy az eredetitől eltérő végződés nem illik annyira az aldomainhez. Ezen felül az is gondot okozhat, ha a leendő domaintulajdonos egy kevésbé ismert, nem túl népszerű végződést választ, hiszen a látogatók – a megfigyelések alapján – a böngésző keresőmezőjébe az általuk ismert nevek mögé minden esetben az általuk leggyakrabban használt, a vállalatok által leggyakrabban alkalmazott végződéseket írják. Ezek magyar honlapok esetén a .hu, külföldi weblapok esetén pedig a .com végződések. Ha a webcím ellenőrzésnél a már használatban lévő állapot jelzése jelenik meg a képernyőn, akkor a harmadik lehetőség, amit a leendő domain használó választhat, az az, hogy megpróbál ajánlatot tenni az áhított internetes azonosító megvételére. Ehhez elsősorban ki kell deríteni adott webcím jelenlegi tulajdonosának kilétét, és elérhetőségét.
Ez nem bonyolult feladat, hiszen a domain név kereső használatakor megjelenő eredmény mellett lehetőség van az azonosító whois rekordjának megtekintésére, melyben mind a tulajdonos, mind az elérhetőségek, mind a regisztrátor adatok megtalálhatók. Természetesen ezen a felületen azonnali üzenetküldési lehetőség is van a jelenlegi tulaj és a műszaki/adminisztratív kapcsolattartó felé. A használt domain adás-vétel nemcsak, hogy stresszes feladat, komoly problémákat is felvethet, hiszen – mivel nem ismert, hogy milyen külső hivatkozások mutatnak adott azonosítóra – a domain használata nehézkes lehet, valamint az is előfordulhat, hogy a látogatók – annak ellenére, hogy új tartalom kerül adott honlapra – a webcím régi profiljával azonosítják azt, és félő, hogy nem keresik fel a weboldalt.
A legkézenfekvőbb és legegyszerűbb megoldás természetesen az első lehetőség választása, vagyis egy új domain kreálása, hiszen sem egy kevésbé ismert végződés, sem egy használt domain megvásárlása nem olyan hatékony, mint egy frappáns, testhezálló, teljesen egyedi, ismert végződéssel rendelkezdő saját webcím.